Hegyestű – Geológiai bemutatóhely
A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.
A Hegyestű bazaltkúpjának tetejéről csodálatos tájképen figyelhetjük meg a Balaton-felvidék jellegzetes tájrészleteit, a természet és ember együttélésének tipikus képét.
Geológiai tárlatAz egykori bazaltbánya épületében létrehozott kiállítás emléket állít a kőbányászatnak, bemutatja a Balaton-felvidék és a Dunántúl geológiai felépítését, jellemző kőzeteit, ásványait, és a nemzeti park természeti értékeit. A Dunántúl jellegzetes kőzeteiből összeállított kőpark segítségével geológiai időutazáson vehetnek részt a látogatók. A fogadóépületben lehetőség van kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására, illetve frissítők fogyasztására.
Alkonyat a Hegyestű csúcsánA Káli-medence számos gyönyörű panorámát nyújtó kilátóhelyet kínál, de a legcsodálatosabb közülük talán a hegyestűi bányaudvar nyugati peremén található, ahol panorámakép segítségével azonosíthatjuk a Káli-medencét övező hegyeket. Itt látható a Balaton, délről a Fonyódi-hegy, onnan nyugatra a Badacsony, a Gulács, a Keszthelyi-hegység, a Csobánc, a Fekete-hegy, a Boncsos-tető, a távolban még a Tátika is felismerhető.
A helyreállított bányaépületekben kiállítás látható, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park térségének földtani felépítéséről, természeti értékeiről, s a bazaltbányászat emlékeiből.
Innen is kiváló lehetőség nyílik gyalogosan, kerékpárral bejárni a Káli-medence természeti értékeit.
Hegyestű – Geológiai bemutatóhely
GPS: N46°53,350′; E17°38,791′
Aprópincés szőlőhegy
A falu lakosai a II. világháborúig állattartásból és szőlőművelésből éltek. Számos szőlőhelyi pince-présház maradt fenn napjainkra is. Elsősorban olaszrizlinget termelnek, de a hagyományos régi fajták közül kevés juhfark és mirkovec is található.
Legelőerdő
Monoszló határában több legelőerdő található ún. delelőfákkal borítva. A juharfákkal borított dombocskák különösen nyugalmas hangulatot idéznek a régi idők életéből.
Monoszló község gazdáinak állatai legeltek itt. A kihajtott állatok a legelőerdő, vagy más néven hagyásfás legelő fáinak lombja alá húzodtak a nap és a zápor elől. A legeltető állattartásnak aKáli-medencében is ismert módja, Delelőfa a monoszlói legelőmezőnamikor a legelőhelyeken idős, sűrű lombú, úgynevezett delelőfákat hagytak. Az utóbbi évtizedben főleg birkák delelőhelye volt ez a terület. A főleg mezei juharfákból (Acer campestre) álló legelőerdő kitűnően védte az állatokat a déli napfény melege és az eső ellen.
Visszhang
Valójában Monoszló egyik érdekessége a monoszlói visszhang, melyről már Eötvös Károly is említést tett a „Balatoni utazás” című könyvében. Valahol a falu déli határában található.
A függői erdő és a Pangyér domb által körülölelt, széldomb felé vezető dűlőút mellett, nem messze az országúttól, a falu felé haladva, jobb oldalon.
Szentgróthy Mária leírása szerint
Ajánlott linkek
Balaton-felfidéki Nemzeti Park
Honlap: www.bfnpi.hu
Gázló Környezet- és Természetvédő Egyesület
Honlap: www.gazloegyesulet.hu
